Vannak az életünkben olyan pillanatok, események amelyek egyszeriek és megismételhetetlenek. Néha búcsúznunk kell, engednünk...elengednünk, hogy életet adhassunk, teret adva új lélek találkozásoknak. Ez a találkozás a mi esetünkben is egyszeri és megismételhetetlen volt...azon a májusi napon,azon a délutánon megállt egy pillanatra az idő...megállt,hogy azt a pillanatot úgy véssük a szívünkbe, hogy ne halványódjon el az emlék sosem. Az idő kerekét előrehajtani lehetetlen, de vissza forgatni lehetséges egy pillanatra...a nagy talákozás pillanatára......
Két különleges embernek , két különböző országban kellett találkozni ahhoz, hogy együtt átélhessék a Csodát...azt a csodát ami több okból nem jött és váratott magára. Gyötrelmes nappalok és éjjelek váltották egymást, az öröm gyakran keserűségbe csapott át s az ég felé számtalan kiáltás hallatszott....
Miért nem adsz nekünk gyermeket, miért várakoztatsz? Ezek a kérdések záporoztak gyakran Isten felé és amíg a válasz nem érkezett ,addig kivizsgálások garmada, műtétek sora,vetélések, csalódások sorozata vártak a Szüleimre. Amikor a sok miértre nincs válasz, mikor a lelkünk a legmélyebb szinten van,mikor úgy érzed ennek a sötét éjnek soseml lesz vége akkor kel fel a Nap és akkor...igen akkor történnek a csodák.
14 év házasság , harc és lelki vívódás után jött az elhatározás, hogy Szülőnk leszünk és gyermekünk lesz csal másképp! Az Anyává Szülővé válásnak több formája van, az egyik ilyen forma, hogy kitárjuk a szívünket a lelkünket és annyira megerősödünk ,hogy készen állunk arra , hogy beengedjük azt a Csodát az életünkbe ami ránk vár ...akit nekünk szántak! Az a gyermek aki vár mondjuk egy gyermek otthonban, az a gyermek aki két élet és létezés között lebeg ( jelen történetben én) ... megerősödik,megedződik és túl él...túl él mindent, mert ott a tálentum az erő és a kitartás! Több mint egy év telt el várakozásban,két élet között lebegve néha boldogan,de többször sírva, hogy szeressenek,öleljenek, hogy csakis értem éljenek! Minden gyermek egy valóságos Csoda, ezért is ne csak szeressük, de tiszteljük a gyermekeinket hiszen Ők a mi legnagyobb tanítóink, akik tanítanak szeretetre,alázatra,bölcsességre, de legfőképpen önismeretre. Ezek a kis Lelkek aki várnak gyermekotthonokban vagy éppen nevelőszülőknél, kapnak egy óriási nagy ajándékot az élettől mégpedig a kitartás és bölcsesség ajándékát...!
Egy gyönyörű ( ma már szlovák) Nyugat szlovákiai város gyermekotthonában éltem több mint egy évet, közel 15 hónapot ahol gondoztak,neveltek talán még szerettek is! Az ott dolgozók próbáltak minket felkészíteni a nagy csodára, a találkozásra amire felkészülni nem is lehet, azt át kell élni. Viszont meg kell mondjam ezt a csodát is kevesen élhetik meg,amíg a vérszerinti Szülők le nem mondanak. Mivel az én vér szerinti szüleim ezt a döntést meghozták, ezért szerencsés voltam és adoptálhatóvá váltam. Az az Életet adó Anya aki nem mond le a gyermekéről, de nem is neveli ...Ő szinte ,,halálra,, ítéli a gyermekét. Ezek s gyermekek ,,keringenek,, a rendszerben gyermek otthonból ki és be járhatnak de igazi Család érzetük sosem lesz. Az én.Életet adóm egy felelős és tiszteletre méltó döntést hozott velem kapcsolatban és megadta az új élet lehetőségét!
Amint erre már utaltam az Életet adó Anyák nem feltétlen rossz emberek, sőt...oda adják a legdrágább kincsüket, hogy szeressék és neveljék Őket! Én igy gondolok rá hálás szeretettel.
33 éve lesz Májusban , hogy a gyermekotthonban ami otthonunktól kb. 180 km.re van megismerkedhettek velem a Szüleim :) Talán a sors, talán a véletlen műve, hogy a 3 örökbe adható Kislány közül én voltam a legfiatalabb és a szerencsés kiválasztott :) Jogos a kérdés, ugyanis amint odavittek a Szüleimhez és várták a reakcióimat én Apukámhoz kéredzkettem, hogy az ölébe ülhessek :) Mindössze 21 hónapos voltam....Nem volt kétség a Szüleimben, hogy immáron itt a Lányuk és ők általam megérkezhettek a Szülői szerepükbe. A hozzám vezető úton az autó út mellett egy tónál gólyák álltak... Tamás unokatestvérem.aki egy évvel idősebb,mint én kijelentette, hogy a Gólyák hozzák Juci Néniéknek a babát, na meg persze Ő! Ezen a napon a mi óránkon is megállt az idő...az idő mely sokszor kegyetlen de gyakrabban kegyes hozzánk. Mivel az én.adoptálásomnak ez egy kicsi szelete, ha kiváncsiak vagytok az új Családomba való beilleszkedésre vagy a régi hozzá tartozókra testvérekre ha vanak....? Itt kiderülhet.Rengeteg megvilágitásból érzékeltetem az adoptálásomat,annak tényét és a múlt és jövő kapcsolódását! Érdekel Titeket? Ha bármi kérdés vagy kérés felmerül szóljatok!
💛👍
VálaszTörlés❤❤❤
Törlés❤❤❤❤
VálaszTörlés