Kaleidoszkóp

 Emlékeztek?
Kaleidoszkóp...néhány szimetrikusan elhelyezett tükör egy csőbe helyezve megsokszorozza az apró színes tárgyak képét. A kép a kaleidoszkóp forgatásával végtelen variációkban változtatható ami minden várakozást felülmúl!
Várakozás.... a mai részben megszólal egy házaspár Hölgy tagja ...egy leendő Édesanya aki várja/ák a Csodát...
Ma Ő mesél Nektek...

,,Rák csillagjegy vagyok, a családcentrikus!-Már kislányként tudtam, hogy képzelem el az életemet...csakis Anyaként! Neveket válogattam, ábrándoztam. Felnőttem, s az élettől egy nagy szerelmet kaptam ajándékba. Évek teltek,ugyanúgy szerettük egymást ha még nem jobban...a gyermekáldás azonban elmaradt! Orvosok, szívhang nélküli terhességek, korai vetélések,genetika...együtt nem lesz soha. Kegyetlen játéka ez az életnek, ami vagy megerősít vagy széttép. Jött a döntés amel már évekkel ezelőtt szóba került, akkor elvetettük mondván még korántsem próbáltunk meg mindent.

2015 Április volt az az időpont, amikor azthiszem elfáradtunk. Lelkileg addig bírtuk egymást támogatni ezen az úton.

2015 az elhatározás éve...!

Csinosba öltöztünk...hiszen Szülők leszünk, mert szívből ezt szeretnénk. Felkerestük a családügyi hivatalt...örökbe szeretnénk fogadni...!

Kézhez kaptunk egy nyomtatványt egy csomó általános kérdéssel...de a végén ott volt a legfontosabb...miért szeretnénk örökbefogadó szülők lenni? A válasz rendkívül egyszerű gondoltam...esélyt adjunk egy kisgyermeknek, hogy Családban nőjjön fel, s általa mi is megtudjuk milyen Szülőnek lenni. Szükségünk volt tehát erre a nyomtatványra...orvosi igazolásokra, hogy stabil egészségügyi az állapotunk mind fizikai és pszichikai vonalon, s hogy nem vagyunk büntetett előéletűek. Mikor ezeket begyűjtöttük, visszamentünk a családügyi hivatalba, hogy megkapjuk az engedélyt a pszichológiai  felkészítés elkezdésére. Igen...mert erre is szükség van, hogy  várakozó listára kerülhessünk. Az elbírálás egy hónapot vett igénybe, ekkor még azt hittem ez életem leghosszabb egy hónapja.

2015.Szeptember...végre elkezdődött 26 óra pszichológia, nem bánom...miden párnak ajánlanám...mindenkinek aki családot szeretne alapítani. A foglalkozás heti egyszer volt.

2015.december 18.án fejeztük be...ünnepek előtt így esélyünk sem volt abban az évben várólistára kerülni. Vártunk hát...

2016 februárjában a hivatalból családlátogatáson voltak nálunk. Háztűznézőben, ahogy én hívom. Akkoriban még albérletben laktunk, de ez nem okozott problémát, mindent megfelelőnek találtak! Így a lakásról és a rólunk alkotott véleményüket újra elbírálásra küldték a járási hivatalba. Megint csak vártunk...

Pár hétre rá megcsörrent a telefon...Sokk!

Visszautasítottak!-Miért? Azért mert közbe munkalyet váltott a férjem, s még a próba idejét töltötte...én brigádmunkás voltam, a lakásunk albérleti szerződése lejárt az év novemberében...nekem szegezték a kérdést mi van ha nem hosszabítják meg? Ekkor kicsit ,,kibuktam,, ! A várakozási idő 2-2,5 év mondták akkor...ez idő alatt bármi történhet. Futottuk a követező kört...Párom kapott egy igazolást, hogy számítanak rá a próbaidő letelte után is. Kaptunk egy igazolást, hogy nincs elmaradásunk, nincs velünk probléma így biztosan meghosszabbitják az albérleti szerződésünket. Apróságok,de elcsúszik rajta az ember.

2016 Március...sikerült hát...végre listán vagyunk! Most már csak várunk..várunk újra...! Sokan kérdezik, miért kell annyit várni, miért kell lista?-Annyi gyerek van...Nektek kérdezőknek ez fura...nekem meg az a morbid, hogy évek óta arra várok, hogy mikor mond le egy Anya a legnagyobb kincséről, s nekem adja. Rám bízza, remélve, hogy jó szülei leszünk. Én tisztelem, becsülöm érte.

Szülők leszünk, várunk.....

Tartsatok holnap is velem s kalandozzunk tovább az adoptálás világában...más szemmel,új nézőpontok alapján! 

M&M